Most már a hotelből jelentkezem, tehát sikeresen megérkeztünk. Reggel 6 órakor indultunk Veszprémből, kocsival elmentünk Vecsésre, ahol egy parkoló cégnél hagytuk az autót, és persze lefóliáztattuk a csomagjainkat. Tudom ajánlani ezt a megoldást mindazok számára, akiknek drága a repülőtér parkolója, illetve a reptéri fóliáztatás. Onnan pár perc alatt kivittek minket a reptérre, majd 10:15-kor elindultunk, 11:45-kor pedig landoltunk is. A terv az volt, hogy majd a reptéren eszünk valamit, hiszen a transzfer buszunk 13:20-kor indul csak Rómába. Ebből nem lett semmi. Miközben a csomagjainkra vártunk, egy olasz reptéri alkalmazott odatolt mellénk egy kerekesszékes, idős asszonyt. Az alkalmazott megkért engem, hogy beszéljek már a nővel, mert az illető vár egy ismerősére, és ebben kellene segítenem (persze fogalma se volt hogy a néni magyar-e, csak annyit tudott, hogy Budapestről érkezett). Kiderült, hogy az idős néni magyar volt, és finoman szólva is bénán szervezték meg az ő fogadását. Szerencsétlen nemhogy járni, de idegen nyelven beszélni se tudott, így elég sok időnk elment azzal, hogy neki próbáltunk segíteni (kezelni a telefonját, körbejártam a várót, hátha várja őt valaki, stb). Hozzáteszem, hogy mellettem beszélgetett két olasz reptéri alkalmazott, az egyik valamit kérdezett a nénire mutatva, a másik csak legyintett, hogy "ungarishe...". A két emberről hamar megvolt tehát a véleményem. Végre megérkezett egy nő, aki érte jött. Hurrá, nyugodt lelkiismerettel mehettünk tovább. Az idős asszonnyal szerencsétlenkedő alkalmazottól megkérdeztem, hogy merre találjuk a buszunkat. Az útbaigazítást elég pontatlanul adta meg, így futhattam pár kört a reptéren, mire valakitől használható információt sikerült szereznem (kedvencem az volt, mikor az egyik srác rámutatott az üresen álló információs pultra, hogy ott kérdezzem meg). A buszt végül elértük, körülbelül egy óra alatt értük be Rómába a Termini vasúti pályaudvarra. Én a többieket hátrahagyva gyorsan körbeszaglásztam az állomáson, kiderítettem, hol lehet metró jegyeket, illetve vonat jegyet venni. Ha valaki arra jár, akkor az állomáson az újságosokat és a trafikosokat kell keresni, ott lesznek a metró jegyek is. A sima jegy használata úgy működik, hogy az érvényesítéstől számítva 100 percen át használható, az érvényesítéskor egy gép rányomtatja az érvényesség kezdetének és lejártának az időpontját. Mielőtt azonban metróra szálltunk volna, beültünk egy étterembe. Én olasz pizzára vágytam, így azt kértem, bár hamar megbántam. Maradjunk annyiban, hogy az igazi olasz pizzát majd máshol kell keresni a városban, ez körülbelül olyan volt, mint mikor otthon bemegyünk egy kis boltba, ahol kérünk egy órák óta ott rohadó, pizzának gúnyolt izét, amit többnyire papírzacskóban adnak át, nem szeretnék konkrét márkát említeni. A többiek lasagne-t illetve spagettit kértek, ez utóbbihoz finom kagyló is járt, ők jobban jártak, elmondásuk szerint kifogástalan volt amit kaptak. Kaja után irány a metró, ehhez átvágtuk magunkat a Terminin, majd ott lementünk a föld alá (nem kellett sokat keresni, mivel már a buszról kiszúrtam a metró állomást jelző piros alapon fehér M betüt tartalmazó táblát). Onnan elmetróztunk a Garbatella állomásig, majd laza egy órás séta következett a bőröndökkel. Ez önmagában nem lett volna különösen nagy gond ha a gyalogos közlekedés normálisan meg lenne oldva. A járdák töredezettek, kátyusak, és borzasztóan kényelmetlen gurulós bőröndökkel 3 km-t végigjárni, főleg hogy MINDENHOL autók parkoltak, amiket aztán különböző kreatív módokon kellett kerülgetni. Nem tudom, hogy ezek a parkolások mennyire szabályosak itt, de ha nem, akkor egy magyar rendőrnek meglenne az éves bevétele ha pár napig csak birságolna. A fájdalmasan sok autót leszámítva a fő utak látványosak, tele vannak fákkal, jó volt nézeődni menet közben. Végül azért csak megérkeztünk a hotelba, a recepción körülbelül 5 perc alatt lerendeztük amit ilyenkor le kell rendezni. A szobák tiszták, jól felszereltek, semmi panaszunk nem lehet. Némileg kifújtuk magunkat, majd elindultunk az éjszakába, hogy kicsit körbenézzünk. Elsősorban természetesen ásványvizet vettünk, de belebotlottunk egy nagyon fain kis fagyizóba is. Egész szép adagot kaptunk, és örömmel jelenthetem, hogy az olasz fagyi tényleg nagyon finom :) Illetve betévedtünk egy kis boltba, ahol mindenféle sajtok, olasz tészták, felvágottak sorakoztak, elhatároztuk, hogy úgy nem megyünk haza, hogy innen nem viszünk ezt-azt. Visszafele megjegyeztük pár helyről, hogy oda meg oda majd muszáj lesz betérni enni valamit. A nap zárásaként pedig felderítettünk pár olyan utcát is, ahova amúgy nem akartunk menni, de ez teljesen szándékos volt :) Holnap irány a Vatikán, és annak környéke.
